Napjainkban az örmény fagyasztva szárítók bevezetése teljesen megváltoztatta az örmény gyümölcsök helyzetét. Örményország napsütötte völgyeiben az érett sárgabarack, szőlő és málna régen aggodalomra adott okot a gyümölcstermesztőknek, mivel kényesek és romlandóak. A rövid szedési időszak, valamint a kényes tárolási és szállítási körülmények gyakran hulladékká változtatták az értékes gyümölcsöket. Az örmény fagyasztva szárítók mélyfagyasztás, vákuumszublimáció és analitikai szárítás segítségével csendben, szinte nyugalmi állapotban vonják ki a nedvességet, ami nemcsak megőrzi a gyümölcs teljes alakját és természetes színét, hanem rendkívül magas tápanyag-visszatartási aránnyal zárja ki a vitaminok és antocianinok aktivitását is. Az örmény fagyasztva szárítók gyártói ezt a technológiát mélyen ötvözik a helyi erőforrás-adottságokkal: az évi több mint 300 napsütéses napra támaszkodva napenergiával működő fagyasztva szárító rendszereket fejlesztenek ki, hogy jelentősen csökkentsék az energiafogyasztási terhelést a magas áramárakkal küzdő területeken; a sárgabarack magas édességi foka és a szőlő vékony héja alapján differenciált fagyasztva szárítási görbéket szabnak testre, hogy megakadályozzák a pépsejtek károsodását a jégkristályok tágulása miatt. Az egykor felhalmozódott és rothadt „édes teher” mára könnyű, ropogós és édes, aranyló csemegévé vált a felső kategóriás európai szupermarketekben. A nitrogénnel teli, liofilizált sárgabarackszeletek a rehidratálás után is olyan puhák, mint a frissen szedettek, a málnaszemek pedig azonnal a nyárközép ízével virágoznak a joghurtban. Az örmény liofilizáló által lehetővé tett mezőgazdasági forradalom nemcsak az élelmiszer-veszteséget csökkenti, hanem lehetővé teszi, hogy a kaukázusi „napfényes íz” a globális egészséges élelmiszerek polcainak tetejére kerüljön.
Kérjen árajánlatot. Gyors választ fog kapni, kivéve a hétvégét és az ünnepeket.
